Eleven Hold
SEHOL
Még az olaj is mos le némi koszt rólam.
Meghaltál bennem, de én is meghaltam.
Úgy ringok Isten és közted, mint törött hintaló,
egész' belefáradtam már, de így a jó!
Legalább könnyű lesz így elmennem,
már a legtöbb mindent megnéztem,
S nem boldog soha, senki sehol.
A Mennyben számomra nincs hely még,
mer' oda nem elég ilyen kis végzettség!
Bár jó barátom a főnök rég,
túl alacsony vagyok, és távol az ég...!
Miért mondaná meg egyik a másiknak,
mit tegyen?!
Hadd döntsem el én...,
hogy nyomom a féket, vagy megyek az úton!
Idelent dúl a háború magas posztokért.
Gyerünk! Vegyétek csak el a kedvem!
Legalább könnyebb lesz így felszállnom!
Bárhova nézek, csak azt látom,
hogy nem boldog soha, senki sehol.
A Mennyben számomra nincs hely még,
mer' oda nem elég ilyen kis végzettség!
Bár jó barátom a főnök rég,
túl alacsony vagyok, és távol az ég...!
Néhány dolgot még át kell élnem.
Addig biztos, míg úgy nem érzem, hogy
A kéjből ugyanúgy elég már, mint a fájdalomból.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése