Ismerős érzés...

CSÓK

Síkit a csönd a sötétben
fázott a testem szüntelen
ketten álltunk az utcán
könny csillant az arcán
csókba fulladt pillanat
száraz ajka rám tapadt
érzem a sós könny ízét
tudom az élet rendjét.

Botond verse

Nos...

Alig van jobb, mint valamire inni
s alig: rosszabb, mint valami helyett.
Jókívánságom eképp nem épp semmi:
o k b a n növeld e mennyiségedet.

Fodor Ákos

Bocsánat & Köszönöm!

Marozsán Erika : Margitszigeti pad

Hogyha most erre a padra valaki ide leülne;
Hogyha azt mondaná, ismer egy helyes italozót;
Hogyha nem ijedne meg attól, hogy én meg kinevetném;
Ha meg is esküdne, hogy nálam szebb lányt nem látott még,
Mennék ahová vinne, én fognám meg a kezét,
és a hasamra húznám, lennék a jutalma én.

Vagy az utcán egy valaki most engem, ha követne,
Fordulnék s megfognám a két kezét: helyes vagy, ne félj!

Úgy mennék, mennék én!

Marozsán Erika

A hétvége emlékezete...

Ha azt látod, hogy valakit börtönbe visznek, mondd azt szíved mélyén: "Talán egy másik. szigorúbb fogság az, amitől megszabadult."
S ha egy részeget látsz, mondd azt szívedben: "Talán valami még rosszabbtól akar megszabadulni."

Kahlil Gibran

Köszönet a kapott pillanatokért...

"Vannak az életünkben váratlan kegyelmi pillanatok. Amikor nem tudjuk nem észrevenni, ki is igazán a másik. Amikor annak látjuk a másikat, aki és amilyen: minden elképzelést messze felülmúló csodával találkozunk. Felragyog előttünk, szép, gyönyörű, hibátlan. Bensőnkben a szívünkre öleljük, és általa szívünkre öleljük a Mindenséget.
A szerelem megélése nagy ajándék, éld át testeddel lelkeddel. Szép lesz a világ, az emberek is kedvesek, és mi magunk is elkezdünk ragyogni."

Harmonet

Még nyílnak a völgyben az őszi virágok...

Újrakezdés...

Addig kerestelek,
míg meg nem találtál
- s hogy ez megeshetett,
úgy érzem: becsesebb
életnél, halálnál.

Mindaddig vártalak,
míg el nem értelek
s a Pontnyi Pillanat
támasz-pontunk marad,
hol nincs enyém-tied.

Bár naponta meg kell mászni egy-egy vermet;
naponta föl lehet zuhanni a csúcsra!
Az ember, úgy látszik, avégre termett,
hogy mit elért: keresse újra s újra...

Fodor Ákos

?...

"Ölni jössz? ölelni hívsz?
Nem tudom, nem fontos — várlak és megyek.
(Átöltözni sem kell ehez, ahoz.)
És bármelyikre szánod is magad,
tudom,
odaadó leszel és tévedhetetlen:
teljes ajándék. Az Igazság Pillanata."

Fodor Ákos

Kicsi pókocska még nyáron...

Bocsánatkérés mindenkitől, aki volt...

" Gyere,
közel, közelebb,
még közelebb, kérlek, még, még,
egészen közel, tapadóan-egészen!
-Én akarlak eltaszítani."

Fodor Ákos

Nekem is fájt. Remélem, soha többé...
Van valaki, akit közel sem engedtem - talán... őt szeretem igazán...?

És ha mégsem...?

"Vissza kell adnom:
szép volt, de kölcsön.
- álmom a Holdon;
lábam a Földön."

Fable

Hold

A hold forró jegén

Nézz a Holdra:

olyan furcsa-szép,

mint ha félig képzeletből volna!

A Hold: tükör;

benne mind a kép,

amit csak képzelsz, fordítva tündököl!

A Holdon minden fordítva van:

ami biztos itt - ott az mind bizonytalan,

a Holdon vacog és dermed, ami ég,

a Holdon tűznél is forróbb a jég,

ott az a nehéz, ami súlytalan,

de egy sóhajtásnak is súlya van!

Nézz a Holdra,

mintha álmodnád:

mintha némasága hozzád szólna.

Lépj a Holdra.

Ez a távolság,

mit lelkünk megtesz évezredek óta.

A Holdon minden fordítva van:

ami biztos itt - ott az bizonytalan:

a Holdon vacog és dermed, ami ég,

a Holdon tűznél is forróbb a jég!

Végre, végre te meg én:

siklunk - botlunk a Hold forró jegén!

A Hold tükör, a Hold titok,

amit sose láttál, itt láthatod,

ám e helyen hosszan nem időzhetsz,

mert szived sötétül és hajad ősz lesz!

Tükörbe nézni néha kell,

tükörben élni nem lehet:

ne törd, ne rejtsd pincédbe el,

de mentsd ki belőle képedet!

A Holdon minden fordítva van:

ami biztos itt - ott az bizonytalan:

a Holdon vacog és dermed, ami ég,

a Holdon a tűznél is forróbb a jég!

- Csak egy kicsit még! csak te meg én!

siklunk - botlunk a Hold forró jegén...

Fodor Ákos

Elkésett? Korai?

Apára emlékezve...

Zorán: Kell ott fenn egy ország

(részlet)

Nézz csak fel, az ég magas
Bár azt mondják, hogy nem igaz
Ott jártak ők, a repülők
És nem látták sehol

Kell ott fenn egy ország
Mely talán ránk is vár
Kell ott fenn egy ország
Amit senki nem talál
Kell ott fenn egy ország
Mely bárkit átölel
Kell ott fenn egy ország
Amit sosem rontunk el

Az ember majdnem mindent lát
Szobánkban ott a nagyvilág
Melyből egy gyermek mit sem ért
A földre hajtja kis fejét

Az arca szép, az álma jó
Nem kelti fel már ágyúszó
Csak egy hang szól, halk és fáradt
Mint egy régi altató

Nézz csak fel, az ég magas
Csak hadd mondják, hogy nem igaz
Mit tudnak ők, a repülők
A szívük jég, csak jég

Kell ott fenn egy ország
Mely talán ránk is vár
Kell ott fenn egy ország
Amit senki nem talál
Kell ott fenn egy ország
Mely bárkit átölel
Kell ott fenn egy ország
Amit sosem rontunk el